2012. június 6., szerda

Grillsajt zöldséges lepcsánkával

Ez a recept nem is érdemelne egy bejegyzést, hiszen olyan egyszerű, hogy nem is igazán lehet receptnek nevezni. Viszont ha valakinek éppen ötlete sincs, hogy mi legyen a szombati ebéd, jól jöhet. 

Egyébként ezt sem most készítettem, csak rendszerezgettem a dolgokat a számítógépen, és ráleltem. 

Szóval a recept (mondanám, hogy két főre, de azért maradt belőle): 

25 dkg grillsajt -  ez nálunk két nőnek bőven sok volt (a Sparban találtam közeli lejáratút, ami így egész jó árban volt)
 2 sárgarépa
2 salátacukkini
2 krumpli
liszt
só, bors
petrezselyemzöld
fokhagyma
olaj

A zöldségeket meghámoztam és lereszeltem nagylyukú reszelőn. Egy nagy tálban összekevertem, sóztam és borsoztam. Hozzáadtam a felaprított fokhagymát és petrezselymet is, majd annyi lisztet kevertem hozzá, ami felszívta az összes nedvességet, és kezelhető állagú masszát kaptam. Sajnos ehhez mennyiséget nem tudok mondani. Eredetileg tojást is akartam bele tenni, de az nagyon hígitotta volna, úgyhogy kihagytam végül.  Egy serpenyőben felhevítettem az olajat, és evőkanállal zöldségkupacokat tettem bele, és lelapítgattam őket. Én ropogósan szeretem, úgyhogy mindkét oldalát jól megsütöttem. A sajttal nem sok teendő volt, felszeleteltem (4 szelet lett belőle), és egy másik serpenyőben, aminek az alját ecsettel vékonyan átkentem olajjal, kisütöttem. Az egyik oldalát kb. 3-4 percig sütöttem, addig nem is nyúltam hozzá, majd megfordítottam, és a másik oldalát is megsütöttem.


2012. május 28., hétfő

Céklaleves

Az elmúlt időkben sajnos teljesen elkerültem a blog környékét. Néha szégyenkezve azért eszembe jutott, hogy nem ártana néhány bejegyzést készíteni, de valahogy sohasem jutott rá időm. Igazság szerint a főzés is háttérbe szorult, valahogy mindig volt fontosabb dolog. Azért fotókat készítettem, amikor véletlenül valami finomság készült, gondoltam egyszer majd talán ismét leülök, és leírom a recepteket.

Azért annyi mentségem van, hogy egy hónapig Brüsszelben voltam, és hát ott nem az evésé volt a főszerep. De tésztát szósszal már profi módon készítek :). Egyszer-kétszer azért más is került az asztalra, remélem egyszer eljutok odáig, hogy azokat is feltöltsem.

Egyébként ezt a céklalevest is februárban készítettem, de most rábukkantam a fotóra, gondoltam így hétfőn este pont belefér, hogy feltöltsem. (Épp most lettem kész egy dolgozattal, amit már egy hónapja tologatok magam előtt, hogy máshogy is lehetne kipihenni, minthogy írok a blogra valamit? ;) )

Szóval a céklaleves:

2 gumó cékla
1 nagyon kicsi fej hagyma (vagy egy fél fej normális méretű vöröshagyma)
csepp olaj/vaj
1-2 dl tejszín/joghurt
őrölt édeskömény
só, cukor, bors
kb. 6 dl húsleves alaplé (vagy az én esetemben víz és leveskocka)

A céklákat meghámoztam és apró kockákra vágtam. A hagymát is megtisztítottam, és felkockáztam. A vajon/olajon megdinszteltem a hagymát, majd néhány perc múlva hozzáadtam a céklát, és együtt is pirítottam néhány percig. Eztán felöntöttem a vízzel. Én általában a zölséglevesekhez mindig csak annyi vizet teszek, hogy éppen elfedje, mert nem szoktam sűríteni semmivel. Ez a leves most pont kivétel volt, mert egy kis tejszín került bele. De azért maradjunk annál, hogy annyi vizet öntöttem bele, hogy ellepje. Mikor felfőtt, beledobtam a leveskockát, sóztam, borsoztam, egy kis cukrot és édesköményt tettem bele. Miután a cékla megfőtt, levettem a tűzről és összeturmixoltam. Majd még visszatettem, és hozzáadtam a tejszínt (amit persze előtte egy kis adag levessel elkevertem, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjön, és ezáltal ne csapódjon ki. Még utoljára rottyantottam rajta egyet, és kész.



2012. január 29., vasárnap

Lean food - szakácskönyv

Pénteken bekeveredtem az Alexandrába, pontosabban ott is az alagsorba, ahol a sérült könyveket árulják. Megint sikerült bevásárolni. Találtam néhány nagyon jó szakácskönyvet, többek között az egyik Jamie-s szakácskönyvet is meg lehetett volna venni angolul fél áron. Végül a képen látható szakácskönyv pottyant a kosaramba; így két legyet ütök egy csapásra: főzhetek, és közben még az angolomat is fejleszthetem. Egyébként nagyon jó kis receptek vannak benne, könnyűek és általában gyorsan elkészíthetők, bár a leírásokat azért nem vitték túlzásba.




2012. január 28., szombat

Tejszínes káposztás penne

Délelőtt nem volt kedvünk lemenni bevásárolni, ezért a szombati ebédet meg kellett oldani a hűtő tartalmából. Mivel a tegnapi este elég hosszúra sikerült, csak egy gyorsan összedobható ételhez volt energiám, ez lett a tejszínes káposztás penne. 

Hozzávalók (2 személyre):

fél csomag tészta
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
néhány szelet füstölt tarja
fél csomag Eisberg káposzta és répa mix (csak mert volt a hűtőben)
3-4 dl tejszín
só, bors, delikát
petrezselyem zöld

A hagymát felkockáztam, és olajon megdinsztoltam. Míg a hagyma pirult, felszeleteltem a füstölt tarját is, és hozzáadtam, ez után a fokhagymát is. Közben a tésztát is feltettem főni. Miután kb. 10 percig sütöttem, hozzáadtam a káposztát és a répát is, fűszereztem, majd lefedtem, és kb. negyed órát hagytam puhulni. . Ezután hozzáöntöttem a tejszínt, és néhány perc alatt összeforraltam. Összeforgattam a tésztával és a szárított petrezselyem zölddel. Tudom, hogy friss kellett volna, dehát az nem volt otthon.

A káposzta eredetileg nem volt betervezve, de ha nem használtam volna fel, több napot már nem bírt volna ki a hűtőben, úgyhogy kezdeni kellett vele valamit. De bevált, nekem nagyon ízlett! (és másnapos gyomorra is jó :) )


Újabb fűszerszállítmány érkezett

Decemberben a vaníliarudak mellé egy 30%-os kupont is kaptam a fuszerboltom.hu oldalra, amit persze nem lehetett kihagyni, így múlt hét végén egy halom fűszerrel lettem gazdagabb, amiket végre kipróbálhatok. Hát nem csodaszépek? :) Na jó, ebből csak az alsó három sor az enyém.




Ui: A görögszénamag vajon mire való?

2012. január 15., vasárnap

Tárkonyos csirkeraguleves cipóban

Korábban a tárkonyos ragulevest évekig az olyan különleges ételek közé soroltam, amit csak étteremben lehet enni, mert olyan bonyolult lehet az elkészítése. Míg egyszercsak úgy döntöttem, hogy miért is ne próbálnám azért meg? Mint kiderült, nagyon egyszerű az egész.

Hozzávalók (ebből egy kb. 5 literes fazéknyi lett, szóval egész héten ez lesz a menü :)):

1 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
3 szál sárgarépa
2 szál petrezselyem és zöldje
20 dkg gomba
kb. 15 dkg. zöldborsó
csirkeaprólék (nálam most kb. 20 dkg máj és szív, 4 szárny és  egy fél csontos mell volt)
só, bors, tárkony
citromlé
2 tojás
liszt
2 dl tejszín
levescipó (amit az újkerti kispiacon az egyik pékségben megrendelésre hoznak, de szerintem Tescoban és Coraban is lehet kapni)

Először is előkészítettem mindent: Megtisztítottam a húst, és a mellet apró darabokra vágtam, a szárnyat három részre. A hagymát apróra vágtam, a sárgarépát, petrezselymet, gombát is szeleteltem. 

A hagymát egy kis olajon pirítottam, majd beledobtam a húsdarabokat. Néhány perc után hozzáadtam a répát és a petrezselymet, majd a gombát is. Eztán felöntöttem vízzel. Miután felfőtt, sóztam, borsoztam. Kb. 20 perccel azelőtt, hogy kész lenne, beledobtam a zöldborsót is. A tojást és a lisztet összekevertem, és kb. 15 perccel azelőtt, hogy kész lenne, beleszaggattam a levesbe. Miután a galuska is megfőtt, a tejszínt beleöntöttem a levesbe, és felfőztem. A végén citromlevet adtam még hozzá. 

A cipóknak levágtam a tetejét, és mivel ezeknek a héja elég vékony volt, nem szedtem ki a belét, hanem csak az oldalához nyomkodtam. A sütőben megpirítottam őket. 

Egy apró tanulságot azért a végén még hozzáfűznék: a forró cipóba még szintén forrón szedtük a levest, szóval nagyon meleg volt, viszont a cipó elég hamar kezdett átázni, ezért gyorsan kellett enni. Tehát nem árt, ha a leves kicsit hűl, mielőtt esszük, hogy élvezhetőbb legyen.


2012. január 8., vasárnap

Sütőtökleves másképp

A klasszikus sütőtöklevest gondolom már mindenki ismeri, sőt talán egy kicsit már unja is. Hát én is így vagyok ezzel, dehát a szekrényben lévő sütőtökkel csak kellett kezdeni valamit, így elkezdtem nézelődni a neten. Végül Chili & Vanília oldalán találtam egy verziót, ami egészen szimpatikus volt, így abban az irányban indultam el. 

Hozzávalók: 

1 kilónyi sütőtök (már mag nélkül)
1 alma
1 krumpli
fél fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2-3 evőkanál méz
rozmaring, gyömbér, só, bors, őrölt chili
5 dkg vaj
egy leveskocka

Első lépésként a sütőtököt betettem a sütőbe sülni. Meghámoztam és kockára vágtam a krumplit és az almát, előkészítettem a hagymát is. Amikor a sütőtöknek már csak kb. 15 perc híja volt, elkezdtem elkészíteni a levest. Megolvasztottam a vajat, és beledobtam az apróra vágott vöröshagymát és a fokhagyma gerezdeket. Miután pirult néhány percet, rádobtam a krumplit és az almát is. Újabb néhány perc után hozzáadtam a mézet, majd a rozmaringot és egy csipet chilit. Felöntöttem 1 liter vízzel, és hagytam főni. 

Ebből az alap állapotból kiindulva szerintem még sós vagy édes levest is lehet készíteni belőle. Én  most a sós mellett döntöttem. Miután felfőtt, beledobtam a leveskockát. A megsült tököt szintén kockára vágtam. Mikor már majdnem megfőtt a krumpli és az alma, a tököt is hozzáadtam, sóztam borsoztam, gyömbéreztem. Amikor összefőttek az ízek, az egészet összeturmixoltam. Az első gondolatom az volt, hogy teszek bele még tejszínt is, de megkóstoltam, és a zöldségek így is eléggé besűrítették, egyáltalán nem hiányzott belőle.